Súlyos következményei vannak az EKAER szám nélküli fuvarozásnak

A kormány 2015. január 1-jétől vezeti be az úgynevezett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, rövidebb nevén az EKAER rendszert. Ennek lényege, hogy visszaszorítsák az áfacsalásokat, és gyakorlatilag ne indulhasson el semmilyen szállítmány közúton a NAV tudta nélkül. Ezt egy elektronikus rendszer biztosítja, amit a NAV működtet, itt kell eleget tenni a bejelentési kötelezettségnek, ami alapján a rendszer ad egy EKAER számot, ami 15 napig lesz érvényes a kiadását követően. Ezt a számot tudnia kell a fuvar szervezőjének, vagy a fuvarozónak, mert egy ellenőrzés során szükségük lehet rá.

Mit ellenőriz a rendszer, és ki teszi meg a bejelentést?

Az EKAER rendszerben a bejelentést akkor kell megtenni, ha az Európai Unió más tagállamából Magyarországra, vagy fordítva, azaz Magyarországról az Európai Unióba irányuló, valamint a Magyarországon belüli, a termék közúti fuvarozásáról van szó. Az ezekkel összefüggő adókötelezettségek teljesülését ellenőrzi az EKAER rendszer. Az, hogy kinek kell a rendszerben megtenni a bejelentést, helyzetfüggő. Ha az EU-ból hoznak be árut Magyarországra, a címzett a kötelezett, ha Magyarországról az EU-ba visznek ki árut, vagy belföldi fuvarozás történik, akkor a feladónak kell bejelentést tenni. Fontos, hogy a bejelentés során minden adatot pontosan adjunk meg!

Mi van, ha nincs EKAER szám, vagy hamis adatok alapján adták ki?

Természetesen különböző szankciókat von maga után, ha nincs EKAER szám, vagy a bejelentés során nem a valóságnak megfelelő adatokat adtunk meg. Az egyik eshetőség a hatósági zár, amely lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár, vagy raktérzár. Ha a jármű belföldön tartózkodik, a hatóság ellenőrizheti, hogy a zár sértetlen-e, illetve ha megszűnik a kiváltó ok, gondoskodik arról, hogy a zár lekerüljön. Nem lehet hatósági zár alá helyezni a járművet akkor, ha a szállítmány élő állat, vagy gyorsan romló termék.

Egy másik eshetőség a bírság, ami nem lehet több, mint a szállított áru összértékének 40 százaléka. Ez a bírság kiegészülhet azzal, hogy az árut le is foglalják, azonban a lefoglalás csak a bírság összegének megfelelő mennyiségben lehetséges. Az adóhatóságnak erről ugyanabban a határozatban kell rendelkeznie, melybe a bírságot kiszabta. A lefoglalásról jegyzőkönyvet vesznek fel. A lefoglalt áruval két dolog történhet: az adóhatóság zárolja, vagy pedig elszállíttatja és megőrzi. Utóbbi esetben a felmerülő költségeket az adózó köteles megtéríteni.

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.